macskakaparásocskák

25e egyértelműen a torkosság napja, idén mindenképp az volt. Nem a megszokás szerint csináltuk a karácsonyt, például a közös családi fotón tesóm a laptop képernyőjére kivetített webcam által látszik - de kép ugyebár van. Most mi mentünk le a nagyszüleimhez is vidékre, és velük, és a nagybátyámékkal karácsonyoztunk, hát a nagynéném valami konyhai zseni, sokfogásos, isteni menüt készített, úgy jóllaktam, mint a duda, de már az ebéd gondolatától is éhes vagyok. :) Töltött káposztával, húslevessel, töltött husival, krumplisalátával, bejglivel, zserbóval fogok álmodni.

A fa (Kelemen)  enyhén fúziósra sikeredett, mert ráaggattunk mindenféle anyagot, színt, díszt, de ennek ellenére az összhatása bájos.
Azaz férfias. Lévén őkelme egy Kelemen.

szia Tesókám!

hát nagyon furcsa ez a karácsony. amikor felkeltem, egy pillanatra arra számítottam, hogy mama meg papa lent épp fejezik be a reggelizést, papa vidáman mondja, hogy jóreggelt, mama megjegyzi, hogy hát eddig kell aludni? de azért te is ekkor kelsz fel.
hát ez nem volt, helyette lementem, és full üres volt az egész, sehol senki, semmi közös reggeli, anya vásárolt a piacon, apa meg a pincében reszelt, ajj de rossz volt. mintha nem is karácsony lenne. megcsináltam a temetőbe a szokásos fenyődíszeket, becsomagoltam az ajándékokat, most fogjuk díszíteni a kelement.. küldtem neked képet róla, hogy tetszik? nagyon kedves és szép fa, bár kicsit csöndes, de azért jófej.

hát
sok puszi
tökre szar így nélkületek
Nővérkéd

Hadilábon állok az idővel, tegnap is és ma is fél órával korábban gondoltam, hogy találkozok valakivel, mint valójában. Végül is egyszer se jött ki elpocsékolt időnek, de azért fura.

M.mel tönkretettük a karácsonyt és nagyon sajnálom. Mármint nem tudom, rendbe lehet e hozni, hogy szép karácsony legyen belőle, mert végülis én sokat gondolkoztam az ajándékokon és végülis van köztük olyan, ami ötletes, klassz, kreatív, van ami hasznos és tudom, hogy szeretett volna, de semmi extra, és van ami.. kétesélyes.. de nem is ez a lényeg, hanem
1. gondolkodás
2. készülődés
3. titkolózás
4. izgatottan várakozás
5. ajándékozás,
hát ezek közül a 4es pont totál kiesett az újabbnál újabb veszekedések miatt, ki akar békétlenségben karácsonyozni? Ez olyan, mint bokin veszekedni.
Annyira sajnálom, szomorú vagyok miatta.

A karácsonyfa neve nem más, mint Kelemen.

Beírattam az első jegyem az indexbe, nem más, mint négyes, ráadásul németből, amiből a tanár akkora horrorshowt játszott, hogy tényleg azt hittem, megbuktat, de nemm! Klassz. :)

Ajándékok 98%on, már csak a legjobb van hátra.

Mostpedig, nekiállok a környgazdnak tádáám.

Hatalmas előrelépéseket tettem a karácsony ügyében, nem így a tanulás-vizsgák kérdésében.

Csináltam bonbont, ilyen háromcsokisat, ét-tej-fehér, izgalmas kitapasztalni, hogy is működik ez, a fehérnek az állaga például egy nap hűtő után is kissé nyilemnyalom jellegű lett, amúgy gyönyörűek (és finomak) a kis cuncik, kaphatnak ajándékba a kedves emberek.

Papáéknak rendeltem egy naptárt saját képekkel, már erősen ideje volt, mert 2 éve használnak egy 2007es naptárat, csak mert abban is mosolygós családtagjaink szerepelnek.

A környgazd meg ráér, kérem, elég rágondolni szerdán.

A karácsonyi ajándékszéria első darabja megvan, nem más, mint egy piros teáskancsó fehér pöttyökkel anyának. :)

Hétfőn pedig akcióba lendülök és mindenkit elhalmozok szuper ajándékokkal.

Különben rájöttem, hogy aki utálja a karácsonyt, az nem szánt időt arra szeptember-október-novemberben, hogy gondolkodjon azon, hogy minek örülnének, mit szeretnének a családtagjai-barátai, és kénytelen ilyen tesséklássék ajándékot adni. Ez rémes lehet. Vagy a családjukban a veszekedésről szól a karácsony. Ez is szörnyű. De amúgy ajándékot adni meg kapni, na hát az nagyon jó dolog, ha tényleg fordítanak az emberek figyelmet arra, hogy jó dolgot adjanak a másiknak.

Ahogy mentem a metrón, hirtelen eszembe jutott egy fantasztikus ötlet M. ajándékával kapcsolatban. Nem írhatom le sajnos, mert még elolvassa.

Maga az ötlet már bennem motoszkált, de most jutott eszembe egy csodás kiegészítés, úgyhogy gyorsan telefonáltam egyet, és ha belemegy akit hívtam, akkor nagyszerű lesz.

Olyan kreatívnak éreztem magam, csak úgy suhantam röpire, (ami viszont szar volt kábé minden szempontból, hát igen, ez a nap hullámvasút.)

Nagyon meg vagyok lepve, hogy mennyit kell tanulni ezen az egyetem mókán, én azt hittem, a vizsgaidőszak vészes, amúgy lébecolunk, de nem, mostanában szinte minden nap van valami beadandóm, zéhám vagy dogám, és nem mondom, hogy vészes, mert alapvetően érdekel az egész ügylet, és foglalkoztatnak ezek a dolgocskák amúgy is, de hát akkor is hihetetlen.

Panther blogja meg fantasztikus, mert van rajta egy visszaszámláló karácsonyig, amit hát nem kéne elfelejteni, de nem ám, és noha ajándékok még nem konkretizálódtak a fejemben a hatására, de legalább folyamatosan motoszkál a fejemben a gondolat, hogy húha, kinek mit és kívánságok lesése ezerrel, és benyomások már megvannak. :) (Nagyon durván felértékelem a benyomások jelentőségét.)

De nem tudom, hogy vizsgaidőszak elején ez hogy jön össze, akkor nem a rohangálás van és stressz? No majd kiderül ezis. Amúgy perverz módon várom már kicsit a vizsgázást. Milyen hülyeség. Mint az elsősök, akik várják az iskolát, de gyorsan túlesnek az örömön, az lesz velem is, kis gólyával.