Vasárnap egész nap.
Hétfő egész nap.
Kedd? Délelőtt? Délután?
Fekete napok, a történet lezárása, nem hepienddel záruló vég. Ki veszít többet?
De persze, ki tudja, mi lesz. Csoda ez az élet, egy mese, teli meglepetésekkel, ahol sosem az következik be, amire számítunk.
A bizonytalanság. Rettenetes, egyszerűen borzalmas. Kifacsar, megöl, szétken. Ezért úgy döntöttem, megpróbálom élvezni.
És itt vannak Ők, az Emberek. Edem, aki azt mondta, talizzunk, pedig látja, hogy nem vagyok egy nagy vidámka. Anna, a drága, aki végighallgatott, miközben fél órát bőgtem szegénynek a telefonba, és azt mondta, ő bármikor ráér. No és a többiek. Totó, akinek egy szavától felvidulok, és Ákos, akinek a puszta jelenlététől jókedvem lesz. A bölcs Julim, és Orsi, nomeg talán Vera is.
Én nem merem elvenni az utolsó esélyt még.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.