Olyan szinten kevesen voltak mondjuk, hogy odaértünk 2 órával a kiírt kezdés után, és még benne voltunk az első száz emberben, akik kaptak ajándékcédét, ennek ellenére jó kis buli volt egész éjfélig, amikor kidőltem a fáradtságtól.
Konkrétan párszor bealudtam, állítólag kívülről nagyon szarul festettem. Belülről nem volt olyan nagyon vész, csak amikor az áhított alvást folyton félbeszakítja a kemény padló, kényelmetlen helyzet vagy hogy valami épp zajlik, az rémes. Állítólag kínzásként is csináltak ilyet, mi nem jutottunk el idáig, hazamentünk és pihepuha ágyikóban aludhattam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.