Ráfogtam már az időjárásra, a pasi hiányára, az úszásra menésre, de hiába, nem múlik el, hiába süt ki a napocska, hiába keres kedvesen a pasi és hiába vagyok túl az uszin.
Nem tudom.
Lehetséges, hogy szeretetre vágyom. Olyan igazi, meleg, rendes törődésre. Amiről nem lehet elmondani, hogy ezt és így szeretném, csak megkapni lehet. Kívánságműsorra ez sajnos nem megy (nem mintha lebecsülném a kívánságműsor erejét, igenis nagyszerű hatást lehet vele elérni egyes esetekben, csak ez nem az).
És ebben az esetben lehetséges, hogy ez a zavaró nyomás a belsőmben nem más, mint szomorúság egy vágy miatt, amit nem tudok megszerezni, legfeljebb megkapni, de nem rajtam múlik.
Tehetetlenség.
(És utálom az msnt! Nem lehet benne rendesen elmesélni a dolgokat, hogy mi jó történt velem, vagy vele, csak egyszerű tények és kész. Utálom a tényeket.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.