Amúgy nagyon vicces, hogy ez a darab eléggé jó szerintem, meg ugye Shakespeare fogalom alapból, plusz Müller Péter hatása miatt pláne, viszont az egyetlen fura jelenet benne, mikor vihar van és ezt valahogy úgy ábrázolta a rendező, hogy mozdulatlan, pucér (azaz bőrszín tangás) fiúk álldogállnak üveglap mögött. Ki lehet találni, hogy az évfolyamtársamnak mi volt a szerepe. :)) De legalább integetett nekünk az ujjaival picit.
Ráadásul a Tűzvonalbannak a fele szereplőgárdája játszik benne, és teljesen szokatlan élmény volt, hogy ismerős egy csomó arc.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.