Kábé már nem tanulok semmit, csak matekot fogok még egy kicsit, azt is inkább azért mert szeretem tanulni (pirulpirul) és biztonságot ad a tudat, hogy nagyjából mindent tudok és csak nem lesznek olyan zűrös feladatok, amiken túlzottan elbukok.
Viszont ami tényleg durva, hogy egyszerűen nem tudom elképzelni az életem kis folydogálását, miután túl vagyok a szóbeliken.
Egész nap M.mel leszek, napozok, semmitteszek, itthonvagyok, főzőcskézek, bulizok, esetleg emberekkel találkozok? Nem fogom halálra unni magam? Mondjuk elkezdtünk Totóval ingatlanügynökségeket nézegetni, akiknél dolgozgatnánk, ez egy opció. És néztem hostess hirdetéseket is, azok közül is fel fogok hívni pár számot. De azért szkeptikus vagyok kicsit. Még sose volt ilyen kérdőjeles az életem.
Jó, jó, tudom, még sokszor lesz ilyen. :) Nem is baj, ez klassz változás. De kicsit izgulok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.