Megjöttem gólyatáborból, most már hosszabb elutazást nem látok magam előtt. Amúgy nagyon, nagyon jó volt, mert a szokásos kellékeket (piálás, bevállalós feladatok) nem vitték túlzásba és helyettük rengeteg nagyon érdekes és jó programot találtak ki.
A legemlékezetesebb talán egy szellemkastély nevezetű cucc volt, ami abból állt, hogy egyesével, saját "vezetővel" bevitték az embereket egy sötét házba, folyamatosan világítottak a szemünkbe, ezért csak azt láttuk, amire rávilágítottak, ezek pedig a nagyon durván és hitelesen beöltözött instruktorok voltak. Vámpírnak, vérfarkasnak, Kör kútjából kinyúló lánynak, szülő nőnek, hullának, hentesnek, aki a kezem mellé vágott egy bárddal, leláncozott (és persze feléd szabaduló) őrültnek, matektanszéknek, akit le kellett szopni (egy botot igazából, nem a farkát azért), kurváknak, akik maguk közé vettek, asszonynak a betakart babájával, ami alatt csontok voltak csak meg hús... és még annyi volt, szóval kábé minden, én szörnyen rettegtem. Bár mint később kiderült ez valószínűleg csak a szar idegeimnek köszönhető, mert a csopitársaim többnyire jól szórakoztak és csak néha rémültek meg.
Amúgy az évfolyamomban több, mint 1000 gólya kezd, ezért 4 helyen voltak a táborok, az enyémen is voltunk vagy 300an, és kábé 30 fős csopikra voltunk bontva, ami nagyon klassz volt, mert ezek az emberek legalább jól megismerték egymást.
Majd a többi később.. most túl tömény még bennem minden. Persze beszedtem egy klassz kis náthát-köhögést, most kúrálom magam kicsit.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.