Az egyik feladatom vállgazdból egy önéletrajz írása 10 év múlva, beleírva az addig is elért eredményeimet.

Szóval kénytelen voltam átgondolni, hogy mit is szeretnék és hogyan, és valamennyire muszáj volt csinálni egy tervet. Úgyhogy el is mondom az aktuális jövőképemet.

Tehát. Rövidtáv. Elmegyek pár elsős előadására a szakkoliknak, és ha van kedvem, tavasszal pályázok, hogy bekerüljek. Aztán vagy összejön, vagy nem.
A tavaszi félévben egy külföldi cserediák patrónusa/mamája/segítője leszek, megismertetem bp helyeivel, keresek neki albérletet satöbbi, ez jó móka és pluszpontokat is szerzek, ha később erasmusozni akarnék mondjuk dániában vagy belgiumban vagy efféle mesés helyen.

Hosszútáv. Csinálom a kis alapképzést, elmegyek gyakornokoskodni a WWFhez (vagy más ilyesmi helyhez, lényeg, hogy értelmét érezzem a munkámnak), ahol is annyira klassz leszek, hogy miközben végzem a masteremet regionális és környezetgazdaságtan szakon (a környezetvédelemé a jövő és ez érdekel plusz ráadásul még hasznos és értelmes is), náluk is dolgozok félmunkaidőben vagy ilyesmi.
Közben megtalálom életem szerelmét és összeházasodunk.

Majd miután 2014ben lediplomáztam és ugye 25 éves vagyok (ebben benne van már fél vagy egy év erasmus is), szülök 2 kisgyerkőcöt és velük vagyok otthon, aztán meg csinálom tovább a környezetvédőset és ha lesz tőkém, elkezdek bioházakat építtetni és értékesíteni.

Na mit szóltok? :) Jó, tudom, hogy álom, meg idilli, de mégis mért ne jöhetne össze? Vannak külső tényezők, okés, de nem muszáj pont így lennie, a lényeg, hogy legyen szerető pasi, szeretett munka, meg szeretgetnivaló kiskölykök, osztán ez egy opció.