macskakaparásocskák

M.mel mindig olyan jó volt enni meg aludni.

A reggelizést tökélyre fejlesztettük, lassan és lustán kezdve a reggeleket, lehetőleg egy kis szexszel, zuhannyal, utána pedig rántottával, ami köré a tányérra mindenféle egyéb nyalánkságot raktunk: camambertsajtot, paradicsomot, zöldségeket, kaukázusikefírt vagy amit épp találtunk. Amikor csak ketten voltunk náluk vagy nálunk pár napig, hatalmas ebédeket főztünk, a kedvencünk a brassói volt, az első brassóicsinálásunkat sose felejtem el, vagy 3 óráig főztük és szörnyen izgultam, hogy sikerülni fog-e. És ittunk hozzá bort.
De a hétköznapi kajálásoknál mindig a discoveryt néztük, méghozzá az autós újjáépítős műsorokat, esetleg a hogyan készült jellegű adásokat, ebből is látszik, hogy M. mennyire magához ragadta az irányítást itt is :D, de nem bántam, és a teljesség kedvéért megjegyezném, hogy néha mesét is néztünk, egyszer pedig szívek szállodáját.

És sokszor délig aludtunk, sose ébredtem fel mellette hajnalban, 11kor alig bírtunk kitápászkodni, ha megtehettük, hétköznapokon ezt sok első óra is bánta. Néha együtt aludtunk összebújva, de legtöbbször külön, M. nem volt az az alvás közben átölelős típus, bár nem tudom, létezik-e egyáltalán ilyen, vagy csak a filmekben szédítenek vele. Hát mindenesetre jó volt, majd talán megkérem, hogy légyszi ebédeljen velem néha lyukasórában, hogy meghozza az étvágyamat és mégse halálozzak éhen vagy hogy bocsi de aludjunk már egyet. :D