Mert péládul én kaptam egy olyan szép tulipánt M.től, hogy egészen el voltam ájulva. Meg a gesztustól is.:)
És ráadásul még az élete is kalandos volt a drágának (mármint a tulipánnak), mert a pajtijával együtt (akit az anyukám (!) kapott) átvészelt kábé egy fél napot egy táska zárt mélyén, boldogan utazgatva a városba be meg keresztül-kasul rajta.
Most álldogál nálam. Épp kezdi becsukogatni a szirmait, mert tudja, hogy este így kell. Nagyon intelligens ám.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.