Márióval duettben karaokiztuk a Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indiánt, ismertük, szerettük, az egész egy nagy poén volt, de mégis annyira szuper, hihetetlenül élveztük, kint a terem közepén, harmóniában egymással, tetszett az embereknek is, reflektálva a szövegekre, igazán belelendülve.
Amúgy maga a buli is jó volt, persze mikor nem jó ezzel a társasággal, de most ott volt M. is és ennek pluszban örültem, ú és olyan koktélokat ittam... Long Island, Cosmopolitan, Pink Cadillac, utána ma délelőtt a szomszéd fa tetejére kellett másznom cseresznyét szedni, hát előtte csöppet másnaposan enyhe halálfélelemmel gondoltam az akcióra. De végül Dáviddal együtt cseresznyéztünk, és így tartanom kellett magam az imádott 7évesem előtt, és meg is töltöttünk egy nagy kosarat, nem gondoltam volna, hogy a cseresznyeszedést lehet élvezni, pedig ezzel a kölyökkel lehet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.