macskakaparásocskák

Ilyesmik történtek.

Majdnem lekéstük a vonatot Ferivel meg Márióval, épp időben értünk volna oda, ha a busz nem állt volna a megszokottnál kicsit többet a megállóban.
Feri: - Biztos lerobbant, hehe.
Hang: - Hölgyeim és uraim, szíveskedjenek leszállni, a jármű műszaki okok miatt nem közlekedik tovább.
Úgyhogy volt jó kis fél kilométeres futás nehézfegyverzetben (túratáska, vízipipa stb) és épphogy felugrottunk, ment is a vonatocska.

Első két nap sikerült halálra stresszelnem magam, hogy atyaég, mindent nekünk kell csinálni a kedves T.vel, senki se segít, erről nem volt szó, nagyon szórakoztató lehettem, a kedves T. mondta, hogy lazítsak már, így lazítottam is, szerda naccerű volt, egészen estig, amikor is kicsit sok vodkás kotél után páran lányok elhatároztuk, hogy meztelenül megyünk fürdeni a balcsiban.

Mindenféle szomorú dráma következett ezután, melyek végkifejleteként azt találtam mondani M.nek dühömben, hogy kopasz és kövér (egyáltalán nem az, sem nem kopasz, sem nem kövér), jaigen és megharaptam, ki szeretné, hogy a barátnője legyek? Kicsit érthető módon kiakadt, nem meglepő, hogy ismét majdnem szakítottunk, az sem meglepő, hogy végül nem, azonban a csütörtök-pénteket depresszióban töltöttem, amíg ki nem békültünk.

Szóval rendkívül szórakoztató lehettem, szegény kedves T. biztos nem is akar többet együtt dolgozni velem, pedig a síeléskor még pozitív képe alakult ki szervező enmagamról, no majd megkérdezem tőle, szerintem megmondja, ha többet várt, őszinteségre épül a kapcsolatunk szerencsére.