Voltunk lóversenyt nézni (mivel ingyé volt, ez minden magyarnak kihagyhatatlan, voltak is jó sokan), és szuper volt, szép lovak plusz jó hangulat plusz lehet szurkolni, nos ezek összessége jelent egy lóversenyt, és annyira klassz, hogy mindenki kiabál, hogy hajrá Igéző, pörögnek a versenyek. Fogadni ugyan nem fogadtunk, mert pl nem is tudjuk, hogy kell, és egy kicsit levett az élményből a mínusz hét fok is, de nyáron ki kell menni.
A tea tökéletes.
Ha valaki kiborult.
Ha nyugtalan.
Beszélgetéshez.
Egy zúzós nap után.
Ha fél.
Reggelire.
Inni, bármikor.
Télen forrón, nyáron jegesen.
Társaságban a hangulatért.
Egyedül a magány ellen.
Imádom.
Elhúzódott a szilveszteri buli, most mentek el az utolsó emberkék, nagyon jól sikerült és még takarítani és pakolni is segítettek kicsit, és ezért tök hálás vagyok, és olyan szomorú lettem, hogy egyedül maradtam. Pedig jó ez, tanulnom kell, a nyugi is kell, de mégis. Nem szeretek egyedül lenni itthon (najó, nem egyedül, itt az Eb és Kelemen, a fa), félni fogok este, de most még M.mel se lehetek, mert a múlt héten nagyjából folyamatosan együtt voltunk, és érzem, hogy ma már nem akar. Hiányoznak anyáék, Kicsisrácék, tesóm.. Namindegy, nagylány vagyok.
