Nossss.
2 dolgot döntöttem.
1. Nem akarom kinyírni magam, hanem pozitívan akarok kikerülni ebből az egészből, elvégre ki nincs odáig a krízisekért? Imádjuk a válságokat, a legjobbak, tök jól lehet fejlődni általuk.
2. Ez a szakítás dolog végleges. Nem csak ímmel-ámmal, hanem mindörökre. Igazából ez nem az én döntésem, hanem M.é, de annyit mindenképp megérdemel, hogy elfogadjam. Azt mondta, ő többet nem akar velem lenni, az elkövetkező hetek során semmiképp sem fogja magát meggondolni, ezért nekiállok ezer embernek elsírni szomorú sorsomat (kezdés: ma), csinálni egy M. dobozt (időpont: holnap), befesteni a hajam (jó ez csak duma) és építeni egy új fél tortát (folyamatos).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.