Már ott voltunk egy ideje, amikor beállt két 10-12 éves srác. Ők ugye Dávidhoz mérve nagyon nagyok, idősek és ügyesek voltak, viszont Dávid nem az a típus, aki az életben bármiben is veszítene, úgyhogy beleadott apait-anyait, olyannyira, hogy egy óvatlan labdavisszapattanás kiütötte az egyik már kicsit lötyögő tejfogát.
Elég durva volt, vérzett a fél feje, de ő persze nem ijedt meg, csak én.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.