macskakaparásocskák

Holnap lesz tesóm meglepi-búcsúbulija (kimegy egy évre tanulni külföldre), és valószínűleg nagy mázlival sikerült így uccsó pillanatban tortát rendelnem egy nagyon kedves nénitől, még be kéne szerezni egy kis kajcsit meg piát (az új Anna and the barbies album megjelenése óta szeretnék rumos kokakólát inni, úgyhogy konkrétan ez lészen), jameg soksok lufit, és akkor ezzel készen is lennénk.

Fenn vagyunk 3 képen is itt, meg lehet keresni meg minden. :)

Ott álltam a Colorstar közepén és fogalmazgattam a fejemben ezt a postot, iszonyú nehéz volt megállni, hogy ne menjek át a netsátorba megírni, de tudtam, hogy az nem lenne bölcs döntés, ígyhát ottmaradtam, és átadtam magam a zene hangulatának, most viszont megpróbálom rekonstruálni, amiket éreztem.

Röviden annyi a lényeg, hogy szerintem M. legszívesebben azt csinálná, hogy velem jár és együtt van, de közben azért ilyen felületesen kavar más csajszikkal is. (Gyanúim szerint ezzel elég sok pasi van hasonlóképp.)

Ezt abszolút nem tartom gáznak, elítélendőnek, mittudomén, de az a helyzet, hogy én nem tudom neki megadni. Mármint nem lennék képes elviselni, hogy másokkal legyen együtt.

És ebben két rémesen ratyi dolog is van.
Egyrészt, hogy őt korlátozom.
Másrészt, ebből kifolyólag, én egy olyan valakiként élem meg magam, aki korlátoz. Pedig abszolút nem jellemző ez rám, mindig hagyom, hogy az emberek tegyék, amit szeretnének (és én is elvárom tőlük ugyanezt). Iszonyú nyomasztó, és nem tudok vele mit csinálni.

Szóval mindezt nem tudtam leírni, de M. megkérdezte, én meg elmondtam neki, hogy így érzek, és olyan kedves volt, nem tagadta le, nem is erősítette meg, viszont onnantól annyira éreztette, hogy mindentől függetlenül neki én vagyok a legjobb és legfontosabb. Közben kicsit én is szokok a gondolathoz, és tényleg olyan jó lenne, ha nem zavarna, ha mással is lenne, és nem lennék féltékeny, úgyhogy most erre gyúrok. :P

Hát ilyen jó fesztiválon én még nem voltam soha.

Egyrészt maguk a körülmények nagyszerűek voltak, a balcsi tíztől négyig, ha szerencsénk volt, akkor árnyékos helyeket kifogva, és maga a helyszín szuper volt, sok pihenőshely,M  másrészt jók voltak a koncertek, harmadrészt mi is nagyon jól éreztük magunkat és hihetetlen, de egyáltalán nem vesztünk össze M.mel egész végig, akkora a boldogság, hogy ihaj.

Voltak persze árnyoldalak, például a bejutás, 50 perc álldogálás összepréselődött és tolakvó tömegbe zárva hatalmas hátizsákkal a vállunkon égető napon, napos sátorhelyek, amik miatt reggel 9nél tovább lehetetlen volt megmaradni a sátorban, nomeg a zuhanyzás, de alapvetően nagyon tetszett az egész móka. :)