macskakaparásocskák

"Ha szent akarsz lenni, élj mások kedve szerint, ha isten akarsz lenni, egyedül a magad kedve szerint élj. Ez az én mottóm."

Ma járunk két éve M.mel. :) Hihetetlen elképzelni, belegondolni, mennyi idő ez... Két év, atyavilág, örökkévalóságnak tűnik. Persze nem egy rossz örökkévalóság, mennyi mindenben változtam, mennyi mindent megéltünk, elképesztő.

Erre a hétre nagyon besűrűsödtek az ünnepek, tesóm búcsúbulija, évfordulónk, én szülinapom, E. szülinapja, van kérem minden.

Tegnap kicsit csaltunk és előrehoztuk az ajándékozást és kaptam M.től egy fülbevalót, zöld kis dobókockákból áll, nagyon cuki, és egy fényképezőt, ilyet, és annyira klassz, okos, gyönyörű és picike és szépséges képeket csinál. Hihi :)

Amúgy ittam rumos kokakólát és tényleg nagyon finom. :) És ami a lényeg, tesóm örült és meglepődött és jól érezte magát, úgyhogy mindenképp megérte.

Amúgy még sosem csináltam meglepetésbulit, nekem se csináltak és nem is vettem részt benne. De tetszik.

Klassz lett ez a buli, csak sajnos hányásokkal volt tartkítva, és most a takarítás része jön. Sebaj, ha jól sejtem, az egész torta megmaradt, lehet majd eszegetnünk. Várom, hogy menjenek el az emberek, körbejártam a házat, hogy mit kell csinálni, de sokkal kevésbé vészes, mint amire számítottam. Kábé csak porszívózni kell, meg a köves helyeken felmosni, amúgy masszív dzsuvát csak a zuhanyzóban levő hányás képez, állat.