macskakaparásocskák

I'm a new soul
I came to this strange world
Hoping I could learn a bit bout how to give and take
But since I came here, felt the joy and the fear
Finding myself making every possible mistake

La, la, la, la (21x)
La, la, la, la (21x)

See I'm a young soul in this very strange world
Hoping I could learn a bit bout what is true and fake
But why all this hate? try to communicate
Finding trust and love is not always easy to make

La, la, la, la (21x)
La, la, la, la (21x)

This is a happy end
Cause you don't understand
Everything you have done
Why's everything so wrong

This is a happy end
Come and give me your hand
I'll take you far away

I'm a new soul
I came to this strange world
Hoping I could learn a bit bout how to give and take
But since I came here, felt the joy and the fear
Finding myself making every possible mistake

New soul... (la, la, la, la,...)
In this very strange world...
Every possible mistake
Possible mistake
Every possible mistake
Mistakes, mistakes, mistakes...

Namost.

Azt hiszem, a dolgok nem kifejezetten jók.

Apa előadta, hohy teljesen elcsesztem a jelentkezésemet, mert a közgáz kereskedelem és marketingről szó se volt, nem ér semmit, az ingatlanozás egy puttó szar, amire minden suttyó képes, mért nem mentem pénzügy és számvitelre.

Ezelőtt néhány perccel beszélgetés M.mel.

        én:
nézegetem a laptopokat
        M:
hol?
        én:
http://www.laptop.hu/
http://www.notebookspecialista.hu/
http://www.olcsobbat.hu/
az a baj h nem értem ezeket:
# Akkumulátor: 6 cellás, 4400mAh
# HDD: 120GB 5400RPM SATA
# Képernyő: 15,4 WXGA (1280x800)
# Processzor: Intel Celeron M540 1.86 GHz
# RAM: 1x1GB DDR-II (667MHz), max. 2 GB
najó a képernyőt igen
        M:
ez kaka
        én:
milyennek kell lenniük?
        M:
ebbe kapásbol szar a proci
ami a legfontosabb
fele kb annak ami kéne
        én:
3-4 GHz kellene?
        M:
nem
évi
minek nézel ilyeneket
...
        én:
mi az hogy minek?
az hogy úgyse értem?
        M:
AHA

És én meg gyenge vagyok és hülye, mert csak sírok, hogy hülyének néznek, ahelyett, hogy szakítanék és elköltöznék. Úgy értem, nem akarok olyan emberek között élni, akik folyton azt éreztetik velem, hogy hülye vagyok meg úgyse vagyok képes rá.

Persze jó lenne, ha a kedvenc könyveim olyanok lennének, mint a Bűn és bűnhődés meg a Quo Vadis (amiket amúgy szeretek, de nem rajongok értük.) De ha kedvenc könyvnek azokat mondjuk, amiket újra és újra előveszek, nem unom meg őket és jókedvem lesz tőlük, akkor a Múminos mellett A Mi és ők is a kedvenceim közé tartozik.

"Apám nincs hozzászokva a bukott gyrekekhez, azt hittük, a plafonon lesz és összevissza ordibál majd: ütődött, szerencsétlen, na, itt az eredménye a trombitáidnak, itt az eredménye a buddhistáidnak, én megmondtam, szerencsétlen félnótás.
De nem. Mondta ugyan, hogy szerencsétlen meg ütődött, de a tanárokra, "Látod, hova jutottunk? Ez az a nagy demokrácia! Így tisztelik a mások véleményét! Birkanépség! Nem tűrik, hogy valakinek más véleménye legyen! Ütődöttek, szerencsétlenek! Örülhetsz, hogy meghúztak! Csak megtiszteltetés, ha az ilyen emberek meghúznak!", nem sok hiányzott, hogy Maurizióból nemzeti hős legyen, a véleményszabadság mártírja. Apám már csak ilyen.
Egyébként a bátyám azzal fenyegetőzik, hogy szeptemberben olyan takaros tekintélytisztelő kis dolgozatot ír, hogy egészen biztosan átengedik. Keserű hangon mondja, s közben sűrűn pöfékel.
De ha azt hiszitek, hogy rosszkedvű, hát tévedtek. Azonnal elmúlt minden baja, amint ideért. Teli tüdővel fújja a trombitáit (Nicola kíséri zongorán), teljes erőbedobással úszik, mássza a hegyeket, vizisízik, üti-veri Tessát, s írja polemikus költeményeit vécépapírra, ha esik az eső:

Elmondom, hogy mi az, amit szeretek
a víz, a bor és Charlie Parker,
a levelek, a gyökerek és valamennyi csöpp növény.
De elmondom, hogy mi nyomaszt
és mi késztet üvöltve-elfutásra:
a közjegyzők, a bankárok, az intézmények,
a programok, a szemüveg, a konvenciók,
a tervek, a halál, a részvénytársaságok,
a mélyhűtők, a jó nevelés, a náthák

(más kéz:)

na meg az ujjatlan kabátkák."

Mint a hányás. A legrosszabb benne a hányinger. Iszonyú. És jöjjön már, de közben mégse, mert olyan undorító és kellemetlen, fujjfujj kellemetlen dolgok. Szóval émelygés, ami a leghosszabb. Amikor legutóbb hánytam, egész éjjel hányingerem volt. Folyton felébredtem, köhögtem, és éreztem, hogy valami nem stimmel, valami ki akar jönni, és végül hajnalban kimentem a wcbe.

És akkor következett a 2. lépés. A hányás. Ami szar. Térdepelve görnyedünk a vécécsésze fölé, öklendezünk, hogy most már aztán jöjjön. És végül kész megváltás, hogy kijön ez a keserű trutyi, ami a bennünk lévő anyagokból, az ételekből tevődik össze, amiket előtte jóétvággyal eszegettünk, és most ellenünk fordultak. Könnyes lesz a szemünk az erőlködéstől, elkezdenek remegni a tagjaink, hirtelen elfáradunk és gyengék leszünk.

Utána pedig marja, kaparja a torkunkat a gyomorsavunk, amit felokádtunk. Rosszízű lesz a szánk és innunk kell. Legyöngülünk egy időre. De egyszerre meg is könnyebbülünk, hogy végre, kijött belőlem minden, aminek nem kellett volna ott lennie.

Végül meggyógyulunk.

Nos. Azért írtam ezt a nem túl szép folyamatot le, mert elképzelhető, hogy én most lelki szinten émelygek.