macskakaparásocskák

Az rendjén van, ha minden elkövethető hibát elkövetünk, miközben éljük az életet?

Nem, nem, nem szeretnék bántani mást, senkit, pláne nem azt, akit szeretek...

A legrosszabb a szakításban az lesz, hogy nem fogok minden nap beszélni M.mel.
A legrosszabb a szakításban az lesz, hogy nem fogom tudni, mi van M.mel.
A legrosszabb a szakításban az lesz, hogy már nem leszek fontos M.nek.

Próbálok még ennél mélyebbre is ásni.
 

Dolgok, amikért mindig hálás leszek M.nek

1. Megtanított, hogyan kell őszintének lenni egy kapcsolatban a másikkal, még akkor is, ha kényes, nehéz, vagy emberi (kajálás, kakiklás stb) dolgokról van szó

2. Szex. Szuper, fantasztikus szüzesség elvesztés. Nem is tudok jobbat elképzelni, akkor és úgy, ahogy lennie kellett. Aztán pont olyan szexuális élet, ami a legjobb volt, jó tempóval, úgy próbálva új dolgokat, úgy tanulva meg, olyan gyakorisággal, hogy ez mind tökéletes volt.

Tegnap estétől kezdve valami iszonyú kibírhatatlan vagyok, kábé akivel beszéltem, összevesztem, najó csak anyával meg M.mel. Szegény M. kapta a legrémesebb kibírhatatlanságot, pedig nem volt személyes, semmi bajom vele és kicsit se neheztelek, csak a bal lábbal felkeléskor ő volt az első, aki eszembe jutott.

Mivel nehezen viselem még magamat is, ezért nekiálltam ezt egy közjótettben, nevezetesen palacsintasütésben levezetni, most tornyosul egy csomó palcsi és a kedvem is jobb.

Komolyan, ha depressziós leszek, onnan lehet majd észrevenni, hogy folyton sütök meg főzök.

Csak azt nem tudom, hogy menjek e ma bulizni, barátnőzni, ilyesmik, kedvem van, csak ahhoz nincs, hogy hajnali 3kor 2 éjszakaival támolyogjak haza, aztán keljek fél8kor.

Mhh-hm.

1. Hol fogtad utoljára valakinek a kezét?
Utcán, gondolom.. vagy itthon? passz.

2. Ha megélnél egy háborút, szerinted túlélnéd?
kizárt, én halnék meg először.

3. Bealszol a tévé előtt?
ha 10 után kezdünk bele egy filmbe, igen valószínű.

4. Ittál már tejet közvetlenül a dobozból?
nomád körülmények között nincs választás, de a dobozos kakaó, hát az issteni.

5. Nyertél már valaha betűző versenyt?
magyarországon nem is játszanak ilyet! vagy igen? még nem találkoztam vele soha.

6. Mi volt a legnagyobb vitád valamilyen baráttal?
egyszer a nyaralónkban voltunk húsvétkor igen sokan, és elmondtam a julinak, hogy mi zavar az anyukájában. érthető módon kiakadt, de aztán éjjel a lépcsőn ülve megbeszéltük. hülyeség volt, szerintem tabu mások szüleit bármilyen módon is bántani.

7. Gyorsan gépelsz?
viszonylag, de 2 ujjal :D

8. Félsz a sötétben?
nem jellemző, max ha erdőben vagyok vagy ilyesmi.

9. Most van valaki, aki tetszik?
legalább 5en :)))

10. Miért ért véget a legutóbbi kapcsolatod?
hátt az ez előtti az egy nagyon tanulókapcsolat volt, az alapproblémák ott kezdődtek, hogy nem voltunk egy hullámhosszon és nem tudtuk még, hogyan kell őszintének lenni egymással. innentől fél év együtt kész csoda volt..

11. Szerencse számod?
6, 17

12. Nyertél már lottón?
nem sajna. pedig milyen jó lenne.

13. Most iszol valamit?
most pont nem.

14. Okosnak tartod magad?
okos vagyok. csak nem hangoztatom, mert nagyképűnek néznek. pedig így van.

15. Ettél valaha bogarat?
cseresznyéből kukacot tuti.. :/

16. Most van valaki, aki hiányzik?
tesóm....

17. Mit kérsz karácsonyra?
fogalmam sincs, mindenem megvan. de tényleg. persze ruhából sosem elég, de az nehéz ügy ajándéknak.

18. Ismered a muffinembert?
nem. de elég veszélyes lehet az élete :)))

19. Beszélsz álmodban?
néhanéha, de hát ugye én nem hallom :)

20. Emlékszel az első csókodra?
gondolom az ovisak nem számítanak, hát az első igazi asszem 14 vagy 15 évesen történt, egy táborban, egy osztálytársammal, mondhatni fura most visszagondolni, hogy ilyet tettem volna..

21. Reptettél valaha sárkányt?
gyerekként, játékból, igazit nem sajnos, pedig mókás lehet nagyon.

22. Mikor mentél legutóbb úszni és hova?
csongrádon a termálfürdőbe, olyan egy hónapja, ha az úszásnak számít, mert úszni nem úsztam, csak lubickoltam.

23. Sikeresnek tartod magad?
ezt elég nehéz így 19 évesen megítélni.. de mondhatjuk, ha a jó egyetem már siker..

24. Kábé hány ember száma van a mobilodban?
megnéztem, 161.

25. Szerettél volna valaha kapni egy lovat?
naná! minden lánynál kötelező egy lómániás korszak!

26. Mik a terveid holnapra?
hazaténfergés éjszaka, alvás, suli, takarítás, M. gólyabálja

27. Mit csináltál múlt hétvégén?
pendulum koncin voltam, találkoztam az osztálytársacskákkal:), M.mel voltam

28. Most hiányzik a suli?
a gimiiiiiiiii!! az nagyon.

29. Mikor mondta neked valaki utoljára, hogy szeret?
pár napja talán, M. is mondogatta meg azt hiszem a Leus is valamikor. ja meg a Tunyácska drága:)

30. Szeretsz szingli lenni?
imádok. amikor a lelkem szabad. persze biztos csak egy ideig jó, én mikor az voltam, nem untam meg.

31. Szereted a szobádat?
igen, nagyon cuki világos, mostanra összebarátkoztunk. mert csak 1 éve lakok vele.

32. Ki a hősöd?
fogadok, hogy ez eredetileg amerikai teszt volt, nekik vannak hőseik.. így kapásból nem tudok.

33. Lógtál valaha a suliból?
évente pár nap lógás mindenkinek jár.. egyetemen meg az a plusz teljesítmény, ha bemegy az ember.

34. Most mit fogsz csinálni (miután kitöltötted a tesztet)?
eldöntöm, hogy megyek e ma bulizni.

35. Ha összezárva kéne eltöltened 24 órát egy emberrel, legszívesebben kit választanál?
most épp Zsófit

37. Ettél valaha kutyakaját?
igen, sőt az osztálytársaimra is megpróbáltam rásózni kábé 8.ban :DD

38. Őszinte ember vagy?
azt hiszem, eléggé igyekszem. magammal, másokkal.

39. Szereted a ham&eggs-et?
sonka, tojás, nem rossz.

40. Mi az a három dolog, ami mindig nálad van?
telcsi, kulcs, tárca, ipod

41. Van valamilyen sebhelyed?
a homlokomon egy horvát kő okozta dudor, az ujjamon egy fűrészelés próbálkozás, meg egy találkozás a radiátorral, szintén a homlokomon.

42. Szereted az akciót, a pörgést?
nagyon hangulatfüggő, de többnyire igen.

44. Mi a legnagyobb titkod?
nem tudok titkot tartani, kivéve ha kifejezetten megkérnek rá, hogy valamit ne mondjak el.

45. Milyen gyakran telefonálsz?
pár óránként.

46. Hiszel a szerelemben?
hiszel a tengerben?

47. Van valami, amit szeretnél, de nem kaphatsz meg?
gondolom mindent megkaphatunk, ha eléggé szeretnénk és teszünk érte.. de semmi sem hiányzik most nagyon.

48. Mi az a négy dolog, amit elsőként veszel szemügyre egy srácban?
kisugárzás, stílus, tekintet, mozgás.

49. Mikor sírtál utoljára?
múlt héten tuti.

50. Kit öleltél meg utoljára?
M.et.

51. Jól kijössz a családoddal?
nagyjából igen, csak anyával szokott sok lenni a konfliktus. elég gyakran van velem baja.

52. Hol van a mobilod?
mellettem.

53. Mit ettél utoljára?
megkóstoltam egy palacsintát, az előbb csináltam csomót.

54. Mi a kedvenc színed?
lila, zöld

55. Milyen filmet láttál utoljára moziban?
hmm nem is tudom. ja de. A nyomozót.

56. Most milyen dalt hallgatsz?
semmilyet.

57. Most mire vágysz?
békére. belül, kívül.

58. Melyik a kedvenc kocsid?
igazából mindegy, csak kedvesen nézzen.

59. Most nézel valamit a tévében?
nem.

60. Kivel beszéltél utoljára mobilon?
az egyik csopitársammal, akivel lehet h megyünk ma bulizni.

update: most jöttem rá, hogy még jó, hogy az okosságom ecsetelése után a kukac következik, mint bogár :D ennyit rólam :))

Annyira hiányzik tesóm.. egyáltalán nem kevésbé, hanem az idő múlásával sokkal jobban, egyre jobban basszus. És még beszélni se lehet vele rendesen az óceán (okozta időeltolódás), vagy a rossz net miatt, ráadásul amikor ő ráérne, akkor én kábé mindig hulla vagyok, és ha nem, akkor anyáék lefoglalják tesómat és nem lehet vele beszélni.

3 és fél hónapja van kint. Még van kábé 6. Vagy 6 és fél.

Nem szeretem azokat a helyzeteket, amikor egy fiúval egyértelműen nem baráti kapcsolatom van, mármint persze ha nem a pasimról van szó. Ma így ülök környgazdon egyedül, mert nem volt a Leus, és jön egy srác, hogy szabade a hely, persze szabad.

És ment az óra, mondta egymás után a megoldásokat a kvázifizikai példákra, csak nyögte be a fejszámolási (helyes) eredményeket, hát borzasztóan idegesítő volt, tök butának éreztem magam mellette, aztán elkezdett másról zagyválni, kiderült, hogy volt bme közlekedésmérnök is meg műszakimenedzser is, a kedvenc szakjaim:), aztán egyszer mondott egy észrevételt, hogy elcseszett valamit a tanár, és véletlen tényleg igaza volt, úgyhogy egyetértettem és elismertem a zsenialitását, előttünk ült 2 csopitársa, elmondta közben azoknak is, mondta, hogy mennyire várt már az elismerésre, mire csaj előttünk: ó hát nagyon szimpatikus neked, igaz? (mármint ezt rám értette), mire ő: najó erre most nem válaszolok és nevetett, és nagyon rossz volt, én tökre elpirultam, és utána olyan furcsa volt, más úgy nézni egy srácra, hogy ó milyen aranyos/unszimpatikus/okos/hülye, de attól még csak egy ember, mint úgy, hogy atyám ennek tetszem, pfhű pfhú, akkor most máshogy beszéljek meg viselkedjek, vagy mi a franc.

Nyilván én reagálom túl, de akkor is, az a módszerem, hogy barátkozok, aztán esetleg összejövök, de ez olyan konkrét, váá. Menekülni fogok ez elől a srác elől a következő években. (És mostanra bejelölt iwiwen, nagyon cseles, utolsó mondatként, jaszia, amúgy X vagyok, jaszia, én amúgy Évi, háhh, és megkeresett, hihetetlen).

Ha olvasnám ezt a postot és nem én lennék én, akkor most meg lennék győződve, hogy csapja ez a hisztis tyúk az álhisztit, közben meg tetszik neki a srác, nyilván igazam lenne, de amúgy nem tetszik, csak ez izgalmas, szokatlan, meglepő, túl nyers, furcsa, érthetetlen, nem közömbös.

Milyen durva abba belegondolni, hogy a tetszés-nemtetszés nem puszta fizikai-vonzalmi alapon működik, hanem ilyenkor konkrétan kiválasztjuk a pasival/csajjal együtt a nehézségeket és gondokat is magunknak, amiket át akarunk élni!

Hmm, veled szívesen megtapasztalnám, milyen megalázott helyzetben lenni...

Bocsi, de semmiképp sem szeretnék én vezetni egy kapcsolatot.. hagynál nyerni, köszi, nem..

Te tuti megcsalnál, ezt nem szeretném kipróbálni azt hiszem.. vagy mégis? Tudodmit, azért hagyok neked egy kiskaput...

Ó te jó ég, mekkorákat veszekedhetnék veled! Egy szenvedélyes, rémséges tangó lenne veled az élet! Mindenképp bevállalom...

Szóval mondjuk, ha azt mondja egy csaj egy pasinak (vagy fordítva), hogy á nem, belőle köszöni, nem kér, az annyit jelent valahol tök mélyen, hogy nem szeretné a vele megélhető drámákat megtapasztalni. Tök más megvilágítása az elutasításnak.

Néha, mikor hallgatom, hogy mennyi mindent cseszhet el egy szülő, vagy bárki, csak azért mert ember, és milyen elképesztő lelki zűrzavarokat tudunk beszedni gyerekekként, azt gondolom, hogy á, ez a dolog túl van spilázva, nézzünk már körül, hát csomó normális ember vesz körül minket!

Aztán meggondolom jobban, és rájövök, hogy hátbiza, mindenkinek van keresztje és senkinek sem sétagalopp ez a földi üdülés. Ha valaki rámnéz, biztos engem is normálisnak talál. Sőt, jó sok idő kell, hogy kitörjön belőlem az a részem, ami komolyan szégyellnivaló, eddig konkrétan M. tapasztalhatta meg, najó talán a szüleim is, mikor kicsi voltam. A zaklatás, tapadás, békén nem hagyás, önkontroll abszolút elvesztése, rettentő düh, mint mikor előjön a sárkány. Évente egyszer, de akkor borzasztó.

És a legdurvább, hogy nem csak nekem van ilyen félelmetes oldalam, hanem másoknak is. Van, akinek nyilvánvaló, hogy min sérült meg, van, akin rögtön látszik, hogy van egy kis bibi vele, egy csomóan pedig tök okénak tűnnek, amíg túl közel nem kerülsz hozzájuk.

Iszonyú, hogy mennyire nehéz az embereknek.

Anyának az a mániája, hogy nem fűtünk. Szeptemberben meg októberben, mikor 8 fok volt, elvből nem fűtöttünk, most azért nem, mert egyelőre nem ment a hőmérséklet tartósan 5 fok alá. Úgyhogy újabban 2 pulcsiban ülök és a laptop melegít az ölemben (hahh micsoda leépülése ez a személyes kapcsolatoknak, ahelyett hogy pingvinek módjára egymást fűtenénk).

Hogyha mondjuk tegyükfel egyedül laknék és 30 éves lennék és épp szakítanék a pasimmal, de azért képzeljük el, hogy szép lennék és boldog, nos ebben az esetben, ha macskák jönnének a szakítás után a házam elé és ott ülnének, akkor én örülnék neki, hogy meg akarnak vigasztalni, nem pedig kiborulnék, hogy ez vénasszonyságom kezdete. Vagy lehet, hogy kiborulnék, kitudja. De szerintem azért nem.

A múltkor mondott a mikrotanár valamit, ami azóta motoszkál a fejemben, nevezetesen, hogy az emberek, most vegyük a fiatalokat 20-25 éves korig, úgy öltözködnek, hogy az kifejezi azt, hogy milyen jellegű, státuszú munkát szeretnének dolgozni. 

Ez nagyon megfogott, mert elkezdtem gondolkozni, és tényleg. Aki nagyon kis elegáns és csini, az valószínű, hogy majdan valami tiptop, irodai, csillivilli melót szeretne sok fizuval. Egy bölcsész (elnézést, nem megbántásképp, elméletként, ami hibás is lehet), inkább vesz fel laza, alternatív ruhákat, egy föcis vagy bioszos természetközelieket. Persze most ez nem alapvetően attól függ, hogy hova járunk, ez csak jól szemlélteti többnyire, hanem a személyiségünktől, ami ugyebár azt is befolyásolja, hogy hova járunk.

Például egy bioszszakos lány, ha az a célja, hogy sokra vigye, mondjuk elismert, menő író legyen, aki a fókák lélektanát kutatja, az annak megfelelően a hétköznapjaiban is az egyéniségét kiejezően fog öltözködni: csinosan, kreatívan, természetesen. Egy olyan állatorvos, aki később haszonállatokkal szeretne foglalkozni, teljesen más ruhákat vesz fel, mint aki kis háziállatokkal. (Amúgy én is teljesen máshogy öltözködök, mint egy tipikus közgazdász.)

Szóval lehet, hogy van kapcsolat a munkánk, illetve érdeklődési körünk és az öltözködésünk között.