macskakaparásocskák

Imádok itt lakni, az ablakon beszűrődnek a kinti zajok és nem autórobogás meg tömeg hangjai, hanem Dé meg valamelyik haverja visítoznak, kiabálnak, nevetnek meg pancsolnak valami vízben, csak ilyen hullámcsapódásokat hallok, ahogy valaki belevetette magát a vízbe. Kicsi drága kölyök. :)

Összefutottam estefele T.vel, ő az elmúlt egy hónapban spontán munkaszerzés miatt kint volt horvátországban idegenvezetős-sportfelelős mindenesnek, amúgy meg leendő cégtárs, mindenféle közös szövetkezéseink vannak.
Annyira mókás volt, ahogy feltűnt a deákon, hosszú csíkos ing, sötét nadrág, rövidszárú tornacipő, tisztára lezser eleganciás sringfield-reklám (ilyen kedve volt a drágának).

Kezdtük a szódában, megéhezvén átmászkáltunk a múzeum körút egy kis cukrászdájába orosz hússalátáért (nyammnyamm), közben kibeszéltük az elmúlt egy hónapot. Ő közlekedésmérnök lesz (bme természetesen, ennyi ésszel), én meg rájöttem, hogy nem vagyok elég kreatív.

És megint előjött ez az osztálytárs szindrómám, találkozok velük és egy napig le sem lehet vakarni rólam a mosolygást. :)

Ilyen pinduri apróságok a legrosszabbak, hogy tesóm összehajtogatott ruháit mindig letettem az ágyára, ő majd berakja a szekrényébe. De most nem fogja berakni, hiába rakom az ágyra.

Tesóm pedig közben elment. Néha olyan fura, gondolkozok mondjuk azon, hogy mennyi zsömlét vegyek, apa hazajön ma, anya is itthon lesz, tesóm, ő hogy is van, ja nem, tesóm nem lesz egy darabig.

M. reakciója erre: "Hát, jön majd, csak addig nem áll el a zsemle."

Persze nekem még mindig jobb, mint szegény Zsófinak, ő ébredésekkor szembesül vele, hogy hoppá, nincs mellette.

M.nek tetszett egy tornacsuka, ami csak a soroksári auchan player's roomjában volt a méretében - vagy legalábbis 42esben, amiről azt gondoltuk, hogy a converse mérete, de nem, úgyhogy jó kis 3órás utunk volt az ördögnek, gondoltuk az astoria fele jövünk haza, hátha a tisza boltban akad valami klassz pótlék, de az orrunk előtt zárták be, a végére ráadásul rádöbbentünk, hogy 10 napja állandóan együtt vagyunk, anyám, jóból is megárt a sok, sittysutty hazament.

Hát az erdélyi kirándulgatás kicsit fárasztó volt, de nem haltam bele, szép tájak, a patakban mosdás kifejezetten extrém volt, de azért 80%ban hatásos, M.mel az együttlevés csodás, tiszta levegő, természet, elképesztően erős napsütés, hámló orr, boldog tüdő, 9koralvás.