macskakaparásocskák

Ez a népszavazás, hát kész.

Most az eredménytől tök függetlenül, szerintem röhejes, hogy kábé az emberek 80%a, akik elmentek, szimpátiaszavazásnak tekintették. És nem azt nézték, hogy akkor most konkrétan mi a kérdés, hanem nagyjából efféle gondolatmenet játszódott le a fejükben:

1. Az élet szar.
2. De az ország, na az még szarabb.
3. Hogy az ország ennyire szar, az egyértelműen a kormány (és legfőképp a főgonosz gyurcsány) hibája.
4. Hmm, mi is volt a piros plakátokon? Ja igen, a kormány szerint nemmel kéne szavazni.
5. Akkor én igennel szavazok.

És kész, iksz iksz iksz, és már el is töröltek mindent és ollé, éljen a balkán!!!

Szerintem nem igaz, hogy a pasik nem lovagiasak manapság. (Najó, van aki lovagias.)

Mert péládul én kaptam egy olyan szép tulipánt M.től, hogy egészen el voltam ájulva. Meg a gesztustól is.:)

És ráadásul még az élete is kalandos volt a drágának (mármint a tulipánnak), mert a pajtijával együtt (akit az anyukám (!) kapott) átvészelt kábé egy fél napot egy táska zárt mélyén, boldogan utazgatva a városba be meg keresztül-kasul rajta.

Most álldogál nálam. Épp kezdi becsukogatni a szirmait, mert tudja, hogy este így kell. Nagyon intelligens ám.

Az van, hogy amilyen kis szájberlédi vagyok, elvileg el tudnám intézni az adókártya pótlását ügyfélkapun keresztül. Csak épp valamiért az apeh progija (bizonyos abev) nem hajlandó elárulni, hova menti a kis cuki doksit, és így elég tanácstalanul kóválygok a könyvtárakban, és az istennek se találom meg a gyönyörű kitöltött adatlapomat.

A végén ebből mászkálás lesz az apehba, én már érzem.

Voltunk ilyen lakáskiállításon. Egyrészt, mert az átlagnál nagyobb igényünk van az önállósodásra és hú de nagyon szeretnénk saját kis lakást, másrészt meg érdekel minket a dolog, nagy terveink lévén az ingatlanpiac megváltoztatásának irányában.
(Amúgy tényleg van egy ötletünk, ami reális is lenne és jó lenne megcsinálni.)

És nagyon jó volt. Beszéltünk sok emberkével, ingatlanügynökökkel meg lakóparkosokkal meg kivitelezőkkel, vagy akik a műszaki dolgokat csinálják, kaptunk ingyenkoktélt:) meg egyedi kis ingatlanhirdetéséket és csomó újságot, szórólapot és leírást.

Na és az egyik újságban konkrétan le van írva, hogy pontosan miből áll egy ingatlanügynök munkája. És szerintem annyira érdekes meg sokoldalú!! Irodai munka mondjuk 40%ban, szerződések, hivatalos anyagok, kis csomag dokumentum összeállítása egy lakásról, meg fényképezősdi, meg kapcsolat a sok-sok emberrel: az ügyféllel, a többi ingatlanossal, azokkal, akik érdeklődnek, az ilyen-olyan műszaki vagy banki felmérőkkel meg minden. És persze nagyon szép kis csininek és ápoltnak kell lenni, gondoltam is, hogy muszáj lesz durván karbantartanom majd a körmeimet.

Meg én ilyesmi munkát tudok elképzelni, nem egész nap rohangálós, de nem is egész nap üldögélős, hanem a kettő között. Meg ráadásul ha tényleg erre a nagyszerű kis kommunikáció marketing szakra megyek, az szerintem még jó is.
Mmh, na mindegy, majd kiderül.

Most inkább pótlom az elveszett adókártyámat. Első körben:)

"-Tudja, Tilo, hogy mi a világon a legszomorúbb dolog? Az, amikor átölel valakit, akit egykoron annyira szeretett, hogy ha csak rágondolt, erős fények gyúltak ki a fejében, és amit most érez - nem, az nem gyűlölet, mert még az is több a semminél, hanem mérhetetlen hidegség, mely egyre dagad ott legbelül, és tudja, hogy akár köré fonja, akár leereszti a karját és odébbáll, mindkettő egyre megy."

Elég durva.

Nohát. Ma reggel a csodálatos petőfirádió száma jött szembe velem, és utána ezt a bizonyosat jóóó sokszor meghallgattam, szép nagy fogmosást csaptam, megéreztem az igazi önmagam hangulatát, meglássuk mi lesz belőle(m).

Végül is mi a fenét csináljak, ha szeretem ezt a lökött idióta drága hülyét.

Na, gondoltam szólok neki, hogy beteg vagyok.
Nem túl kedves beszélgetés után visszahívott, hogy na mizu, van lázam, vagy ilyesmi.

És a következőket közölte gyakorlatilag:
a, ha terhes lennék, ő mossa kezeit, biztos elfelejtettem bevenni a gyógyszit ergó az én hibám. Most erre mit mondjak. Basszus, gondold már végig kis szivem, gumit mikor használtuk biztonságosan? Hát kábé soha. Gyógysziért meg ki rohangál el és ki fizet 3havonta 8 rongyot a dokiért meg a gyógysziért, ki az egyetlen, akinek feladata van? Ja igen, én lennék. Ő meg mit csinál a fogamzásgátlást elősegítendő? Néha lecsesz, hogy nem szedem percre pontosan a cuccot. Szóval mossa kezeit.

b, ha elkaptam valamit, akkor ú, lehet hogy holnap nem tudok bulizni, anyám nem fog elengedni, basszus. Ja és persze ő nem akarja elkapni szóval beteglátogatásról vagy ilyesmiről ne nagyon álmodjak.

Mmh, micsoda fantasztikus pasi, mindenki ilyenről álmodik, fogadok...

Egész nap olyan érzésem van, hogy valami nagyon nincs rendben. Egy nyomasztó, nehéz érzés a gyomrom tájékán, ami azt sugallja, valami nem jó.
Ráfogtam már az időjárásra, a pasi hiányára, az úszásra menésre, de hiába, nem múlik el, hiába süt ki a napocska, hiába keres kedvesen a pasi és hiába vagyok túl az uszin.

Nem tudom.

Lehetséges, hogy szeretetre vágyom. Olyan igazi, meleg, rendes törődésre. Amiről nem lehet elmondani, hogy ezt és így szeretném, csak megkapni lehet. Kívánságműsorra ez sajnos nem megy (nem mintha lebecsülném a kívánságműsor erejét, igenis nagyszerű hatást lehet vele elérni egyes esetekben, csak ez nem az).

És ebben az esetben lehetséges, hogy ez a zavaró nyomás a belsőmben nem más, mint szomorúság egy vágy miatt, amit nem tudok megszerezni, legfeljebb megkapni, de nem rajtam múlik.
Tehetetlenség.

(És utálom az msnt! Nem lehet benne rendesen elmesélni a dolgokat, hogy mi jó történt velem, vagy vele, csak egyszerű tények és kész. Utálom a tényeket.)